x
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy a legjobb élményt tudjuk nyújtani felhasználóinknak! További Információ
Termékek Menü

Elektromos kerékpárral Budapesten át

thumb_indulas40kme45.jpgGyorsabb lehetsz-e az autóknál kerékpárral 40 km-es távon? 
Pár hete Szigethalomra kellett mennem Budakalászról a reggeli csúcsforgalomban. Néztem a Google becslését, 56 percet kalkulált rá kocsival, ami azt bizonyítja, hogy az amerikaiak nem ismerik a pesti dugókat, főleg most, hogy annyi útépítés miatti lezárás van!   
Gondoltam itt a tökéletes alkalom, hogy újabb próbának vessem alá a Kékesi Csúcstámadáson győztes Bulls Greenmover E45 elektromos kerékpárunkat
 
 
 
Azt már több alkalommal bebizonyították, hogy rövid, pár km-es távokon a városi közlekedésben a kerékpár a leggyorsabb és a legolcsóbb közlekedése eszköz. Nem akasztják meg a csúcsforgalomban araszoló járművek, az útlezárások, nem kell várni a következő buszra-villamosra, nem kell parkoló helyet keresni, nem kell költenünk benzinre, bérletre, parkolójegyre. Kerékpárral tökéletesen kiszámítható az érkezés bármilyen forgalmi helyzetben. 
De vajon mi a helyzet akkor, ha nem 5-10 km-re kell eljutnunk, hanem akár 40 km távolságra? És ha nem hagyományos bicikli, hanem elektromos kerékpár van alattunk?

budakalasz-szigethalom.png
Budakalász (mely Pesttől északra van) és a szigethalmi célállomás (mely a Csepel szigeten, Budapesttől délre helyezkedik el) között az útvonal tervező által javasolt legrövedebb útvonal hossza 39,6 km volt, amire elvileg 56 percet kalkulált a Google. Na de reggel, amikor mindenki igyekszik be a városba az északi külvárosokból, amikor az Árpád-híd részleges lezárása miatt a szokottnál is nagyobb dugók alakulnak ki befelé menet, az teljesen világos volt, hogy még az egy óra is reménytelen lett volna. De akkor mennyivel előbb induljak? Elég másfél óra vagy inkább két órát adjak az útra, hogy véletlenül se késsek el?
Nem tudom ki hogy van vele, de én utálok araszolgatni a dugóban! Tehetetlennek érzem magam a feleslegesen elfolyó perceket látva. Hiába próbál az ember menekülő útvonalakat, azok is többnyire más "ügyes" autósokkal vannak zsúfolva, így nem sok esélye van az autósnak, hogy viszonylag folyamatosan haladhasson.
 
Elektromos kerékpárral annyira más...
 
A Bulls Greenmover E45 elektromos kerékpárunk a Kékesi csúcstámadáson már bebizonyította, hogy emelkedőn nincs legyőzője. Könnyedén lehagyta még a profi versenyzőket is, ráadásul megerőltetés nélkül. Ezen a 40 km-es budapesti és városon kívüli utakat is tartalmazó útvonalon viszont nem kerékpárosokkal, hanem autókkal kellett versenyeznie. Vajon ki a gyorsabb?
Este feltöltöttem az akksit, felraktam az Ortlieb taskát, melybe a laptopot, bringás szerszámokat, esővédő ruhákat és biztonságból csereruhát pakoltam, majd némi izgalommal vártam a másnap reggelt, hiszen gyorsnak is kellett lennem, de megizzadni sem akartam, hiszen fürdésre nem volt lehetőség a célállomáson, ahogyan sajnos a hazai cégek többségénél sem...
 
Öltözék
 
A stratégiám az volt, hogy viszonylag lazán öltöztem, és a rásegítés mértékét a kezdeti kisebb, bemelegítő fokozatról csak később kapcsoltam négyes-ötös fokozatba. A kedvenc Biotex trikóm és a hosszú ujjú aláöltözet fölé csak egy vékony, szél és esőálló Endura Venturi kabátot vettem fel felülre, alulra pedig szintén Endura nadrágokat. Alánadrágként az Endura Thermolite-ot, rá pedig egy casual gatyát (Endura Urban Stretch), ami rugalmas anyaga és speciális szabása miatt bringás tulajdonságokkal bír, viszont szinte már elegáns nadrágnak néz ki, nem pedig sportosnak. A 40-45 km/h körüli sebesség miatt meleg víz és szélálló kesztyűt húztam, mert a kezem különösen fázós. Arcvédőt is használtam, de csak bemelegedéskor az első pár kilométeren, utána már csak sálként hordtam, mert a 6 fokos "melegben" nem volt rá szükség később. 
Utólag visszanézve a nejem által az induláskor készített képet, olyan felismerhetetlen vagyok rajta, mint egy bankrabló...
indulas40kme45.jpg
 
Tapasztalatok
 
Az útvonal eleje kerékpárúton halad Budapestig, onnantól viszont a kocsikkal együtt haladtam, jó tempóban. A legdurvább csúcsforgalomnál szerencsére később indultam, így már csak ritkábban kellett kerülgetni az álló kocsisorokat. A budai rakparton mentem le a Petőfi hídig, ott áttekertem a pesti oldalra, majd be Csepelre és ott le végig a főútvonalon. A belvárosban még gyorsabb voltam, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy Budakalászról a BME főépületig (Petőfi híd budai hídfője) 26 és fél perc alatt jutottam el, ami azt hiszem elég gyors, autóval is inkább csak éjszaka teljesíthető...
Budapest déli részén aztán már nem volt dugó, ezért többnyire engem előztek, hiszen a városból kiérve az autók szabadon haladhattak nagyobb sebességgel. Itt én már inkább belassítottam, és jobban kinyitottam kabátom szellőzőit, hogy az ellenszél lehűtsön, mire megérkezek. Csepelen még így is együtt tudtam haladni hosszú kilométereken át egy motorossal, akit általában mindig a lámpáknál értem utol. 
Végül a Bulls elektromos kerékpárjával 1 óra 6 perc alatt tettem meg a 39,6 km-es távot, végig teljesen szabályosan haladva, betartva minden közlekedési szabályt! (Például egyszer sem trükköztem a lámpánál, mindig megvártam a zöld jelzést, ha éppen pirosnál érkeztem.) Az akksi a kijelzője alapján kb félig még tele volt, de inkább feltöltöttem a magammal vitt töltővel, nem akartam hazafelé kifogyni a beépített erőműből.
 
Megérkezést követően örömmel nyugtáztam, hogy csak minimálisan izzadtam meg a gyors iram ellenére, kb mintha a busz miatt levágtam volna egy rövid sprintet. A mosdóban mindenesetre lemostam az arcom, és a bringás felsőruházatot lecseréltem a magammal hozott elegánsabbra, így olyanná váltam, mint aki csak most szállt ki az autójából! 
Később kiderült, hogy szinte pont ugyanonnan, Budakalász azonos utcájából egy hölgy is jött ugyanarra az eseményre. Megdöbbent az időmön, neki ugyanis 1 óra 33 perc kellett, hogy odaérjen autóval!
 
Élménydús visszaút
 
Amikor este hazafelé tekertem, már egyáltalán nem siettem, volt időm megcsodálni a kivilágított Budapestet: a Parlamentetet, a Duna csodálatos hídjait, a várat és az ezernyi csodás fényárban tündöklő egyéb épületet. Jól éreztem magam, boldog voltam, élveztem az egész utat. Ezt az érzést kívánom minden bringásnak, aki veszi a fáradtságot és vasparipáján járja be a várost nap mint nap! Legalább egyszer próbáljátok ki, milyen ugyanaz az ismert útvonal egy elektromos kerékpárral! 
Meg fogsz lepődni, mennyivel kellemesebb, csak az élmény marad, az árnyoldalak nélkül! 
Persze nem biztos, hogy pont télen...  
 
Konklúzió
 
A teszt tehát jól sikerült, a Bulls Greenmover E45, mely tulajdonképpen egy speed pedelec, tehát 45 km/h-ig besegíteni képes elektromos kerékpár, tökéletesen alkalmas arra, hogy vele városban akár még nagy távon is versenyre lehessen kelni az autóval, hiszen ezen a 40 km-en 27 perccel megelőztem az ugyanakkor induló autót! Egy normál pedelec elektromos kerékpárral, amelynek csak 25 km/h a sebességkorlátja, vélhetően lassabb lettem volna ugyanezen a távon, de megkockáztatom, hogy a reggeli 7-8 óra közötti idősávban még talán avval is elérhető lett volna legalább egy döntetlen!
 
Pedelec bringára fel tehát!

 
Tartalomhoz tartozó címkék: Blog
blog comments powered by Disqus